Az első néhány nap nagyon szokatlan volt, majd ahogy múltak a napok egyre jobban vártuk a délutáni órákat, hogy együtt legyünk a kolis társainkkal s beszélgessünk a társainkkal. Meg kellett beszélni, hogy milyen napunk volt a suliban vagy éppen mi történt velünk. Idővel kis családként tekintettünk egymásra. Jól megszoktuk egymást, s a rigolyákat, s tudtuk, ha bajba kerülünk, nyugodtan kérhetünk egymástól segítséget, de nevelőtanárainkhoz is bizalommal fordulhattunk.

Remélem, hogy a további éveink is ilyen jól fognak telni!

Hodos Klaudia 9/b kollégista tanuló